Már javában tart az ősz, a pollenallergiások végre fellélegezhetnek… Ám az őszi hónapokban sem maradunk allergia nélkül.
Ez az időszak ugyanis az egyik legerőteljesebb a poratka allergiások számára.
Sokan téves következtetéseket vonnak le, amikor összekapcsolják az allergiás tüneteket megjelenését a lakásban található por mennyiségével, mert bármennyire is azt hisszük – a leggondozottabb lakás sem pormentes! A lakásba beáramló levegő láthatatlan porszemcsék millióival kerül életterünkbe, mely egy másik téves következtetéshez vezet, hogy a poratka allergia egyet jelent a háziporra való érzékenységgel.
A probléma hátterében valójában nem a házipor, hanem egy aprócska élőlény – a poratka áll.
A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük; s a lakáson belüli allergének közül a házi poratka vezet leggyakrabban légúti allergiához.
Házi poratka alatt a gyakorlatban két ízeltlábút értünk: Dermatophagoides pteronyssus és Dermatophagoides farinae. Méretük szerint kb. 0,3 mm hosszúak, és a pókokkal állnak közeli rokonságban.
Az atkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel megnövekszik, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma a fűtés hiánya miatt ilyenkor a legnagyobb. A téli, fűtéses időszak az atkák számára kedvezőtlen, számuk ilyenkor a legalacsonyabb.
A magas páratartalmú környezet és a 17-25 °C közötti hőmérséklet a legkedvezőbb számukra. -20 °C-on, ill. 55 °C felett elpusztulnak, ezért azokat a textíliákat, amelyek feltehetően atkával szennyezettek (ágynemű, függöny), 60 °C-os vízben kell mosni, illetve le kell fagyasztani.
Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.
Szabaduljon meg a kellemetlen poratkáktól! Szakszerű poratka mentesítésről bővebben ide kattintva olvashat…
Tények:
v naponta az emberről kb. 1,5 gramm hám válik le, mely egymillió atka számára elegendő táplálék egy napra.
v 1 gramm porban akár 200 házipor-atka is élhet.
v egy két éve a szobánkban lévő párna súlyának 10%-át a már elhullott atkák és ürülékük teszi ki.
v egy átlagos atka kb. 20 ürülék-gömböcskét helyez el naponta, ami azt jelenti, hogy az atkák néhány nap alatt a saját súlyuknak megfelelő mennyiségű ürüléket termelnek.
Házi poratka okozta betegségek
Az allergiás megbetegedéseket a házi poratka ürülékében található fehérje váltja ki. Az ürülék azért is veszélyes, mert főleg a téli időszakban, száraz levegőn beszáradva, feltöredezve a porhoz tapadva órákon keresztül tud lebegni a levegőben, így a lakás bármely részére könnyen eljut.
Légúti megbetegedés
A házi poratka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Egy nap folyamán kb. 9000 liter levegőt lélegzünk be. Orrüregünk egyik funkciója a felesleges részecskék kiszűrése. Sajnos azonban a 0,002 mm-nél kisebb részecskék igen nagy eséllyel eljutnak egészen a tüdőnkig. Ide tartozik a házi poratka ürüléke is, mely amellett, hogy az orr-nyálkahártyára ki tud tapadni, a léghólyagokig is eljut.
Érzékeny személyeknél a háziporral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását (a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki.
Bőrkiütés
Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában.
A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.
Forrás: www.csaladinet.hu
